Ukrajnai háború – Íme a legfrissebb hírek, összefoglaló az aktuális helyzetről
Jónak lenni jó! – Folyamatosan érkeznek a felajánlások a segélyszervezetekhez.
Folyamatosan érkeznek a felajánlások a 1357-es adományvonalra és a segélyszervezetekhez – hangzott el hétfőn a közmédia Jónak lenni jó! Magyarország összefog című tematikus műsorában.
A Híd Kárpátaljáért segélyakcióhoz csatlakozva rendkívüli Jónak lenni jó! jótékonysági kampányműsort indított hétfőn a közmédia.
A műsorban a nézők figyelmébe ajánlották a 1357-es adományvonalat, a nemzeti segélyvonal hívásával 500 forinttal lehet támogatni a Híd Kárpátaljáért összefogást.
Az adományvonal tárcsázásával a legnagyobb segélyszervezethez jutnak el a felajánlások. Emellett a 11711711-22222222 számlaszámra is várják az adományokat. A közmédia létrehozta az uzenet@mtva.hu címet, amelyen a rokonok, családtagok üzenhetnek egymásnak.
A szervezett és összehangolt segítségnyújtásban a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt is részt vesz.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a műsorban elmondta, hogy a szervezet a Karitatív Tanácson belül a háború elől menekülők lakhatásának megoldásán dolgozik. A segélyszervezet feladata, hogy regisztrálják a lakossági felajánlásokat.
Aki szállást és ellátást szeretne felajánlani, a Máltai Szeretetszolgálat ukranvalsag@maltai.hu vagy a karpataljaert@maltai.hu e-mail címen teheti meg. A jelentkezőket regisztrálják és felveszik velük a kapcsolatot. „Ez nem kis feladat, ha ezt jól csináljuk, akkor zökkenőmentesen tudjuk a rászorulók számára biztosítani a legfontosabbat, hogy legyen fedél a fejük felett” – mondta.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke a műsorban elmondta: az érintett határ menti települések polgármestereivel egyeztetve megtudta, hogy nagy szükség van vitaminokra a térségben, ezért 20 millió forintot meghaladó értékű multivitamint és C-vitamint szállítanak a napokban Záhonyba a Híd Kárpátaljáért programmal együttműködve. Beszámolt arról is, hogy a cég dolgozói is szívvel lélekkel segítenek, gyűjtést szerveztek a menekülőknek.
Hétmilliós betétkifizetési korlát és felügyeleti biztos a magyar Sberbanknál.
A hitelintézet biztonságos működésének fenntartása érdekében március 2-től 30 napra ügyfelenként 7 millió forintban maximálta a magyarországi Sberbank Zrt.-től felvehető forint és ennek megfelelő összegű deviza betétek, illetve egyéb források összegét a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank keddi, MTI-nek küldött közleménye emlékeztet: február 28-tól a jegybank felügyeleti biztost is kiküldött a hitelintézethez. A helyzet nincs hatással a magyarországi pénzügyi intézményrendszer egyéb tagjaira.
Közölték: ezen összeghatáron belül – ha igénylik – nemcsak a lakossági, de az egyéb ügyfelek is hozzájuthatnak követeléseikhez.
A korlátozás ugyanakkor azokat a limitet meghaladó összegeket is érinti, amelyeknél a bank már befogadta a kifizetési megbízást, ám annak teljesítésére még nem került sor. Az intézkedés a bankon belül más ügyfél számlájára történő átvezetésre is vonatkozik, illetve arra az esetre is, ha az ügyfél saját vagy más ügyfél részére befektetési szolgáltatási ügyfélszámlára kívánna pénzt átvezetni – írták.
A jegybanki intézkedésre annak érdekében került sor, hogy a magyarországi Sberbank – az orosz-ukrán válság nyomán az anyabanktól, illetve annak tulajdonosától, az orosz Sberbanktól érkező negatív hatások ellenére – az elkövetkező időszakban is meg tudjon felelni a likviditásra- és tőkehelyzetre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
Facebook oldalunk: FreeMix >>>
Emlékeztettek arra is, hogy az MNB – az Egységes Szanálási Hatóság (SRB), az Európai Unió szanálási szervezetének a magyarországi Sberbank anyabankjának, a Sberbank Europe AG. fizetőképességi problémáira vonatkozó bejelentése nyomán – a hazai leánybank kérésére 2022. február 28-tól március 1-ig két bankszünnapot rendelt el.
Ennek időszakában az ügyfelek bankkártyájukkal tudnak tranzakciókat végezni, illetve számlájuk is tud beérkező tételeket fogadni, a mindennapi élethelyzethez szükséges források rendelkezésükre állnak.
Számlaműveleteket azonban kedd éjfélig még nem tudnak kezdeményezni.
A jegybank honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd az ügyfeleknek és valamennyi érdekelt félnek a további tudnivalókról.
Lemondta a magyar hokiszövetség a fehéroroszok elleni mérkőzéseket.
A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) lemondta a fehérorosz válogatott elleni felkészülési mérkőzéseket azt követően, hogy a nemzetközi szövetség (IIHF) hétfőn szankciókat léptetett életbe az orosz és a fehérorosz szövetség ellen az ukrajnai háború miatt.
„A Magyar Jégkorong Szövetség együttérzését és szolidaritását fejezi ki a megtámadott Ukrajna és az ukrán nép felé, határozottan elítéli Oroszország – és az inváziót támogató Fehéroroszország – agresszióját egy szuverén állam ellen.
Támogatjuk a nemzetközi jégkorong-társadalom minden olyan közös fellépését, amely szembesíti az elkövetőket cselekményük súlyos következményeivel. Az MJSZ úgy döntött, hogy magyar csapat nem áll ki a két ország válogatottja ellen semmilyen korosztályban. A fehéroroszok ellen korábban lekötött felkészülési mérkőzéseket lemondjuk” – áll az MJSZ közleményében.
Az IIHF hétfőn kizárta a májusi világbajnokságról az olimpiai ezüstérmes orosz és a fehérorosz válogatottat, és ezáltal módosulhat a magyar érdekeltségű divízió I/A-torna programja is. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a két kieső csapat helyére felkerülhet-e együttes a ljubljanai divízió I/A-tornáról.
Sajtóértesülések szerint az egyik forgatókönyv, hogy az oroszok helyére a helsinki A csoportba Ausztria, a fehéroroszok helyére a tamperei B csoportba Franciaország kap besorolást. Így aztán az is kérdés, hogy ennek a divíziónak a küzdelmeit négy csapattal – a rendező Szlovénia mellett Magyarország, a Koreai Köztársaság és Románia részvételével – rendezik-e meg május 2-8. között, vagy a divízió I/B-ből feltöltik két csapattal. Ott eredetileg Litvánia, Lengyelország, Japán, Észtország, Ukrajna és Szerbia érdekelt április 25. és május 1. között.
A nemzetközi szövetség ezeken túl mindkét nem minden korosztályában, válogatott és klubszinten kizárta az orosz és fehérorosz csapatokat a nemzetközi porondról, és elvette a 2022. december 26. és 2023. január 5. között Novoszibirszkbe és Omszkba tervezett junior (U20) világbajnokság rendezési jogát.
Szakértők: az oroszokat meglephette az ukrán ellenállás mértéke.
Az oroszokat meglephette az ukrán erők ellenállásának mértéke, de több helyen is súlyos a helyzet, folyamatosan veszítenek területeket, és nem valószínű, hogy Ukrajna tartósan lassítani tudná az előrenyomulást – értékeltek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) szakértői hétfői online kerekasztal-beszélgetésükön.
Tálas Péter, az SVKI igazgatója azt hangsúlyozta: Európában nagyon sokan az utolsó pillanatig sem hitték el, hogy nem puszta fenyegetés, blöff, nyomásgyakorlás, hanem egy előkészített forgatókönyv a támadás. A szakértő szerint Oroszország nem akart igazán tárgyalni, eleve katonai megoldásban gondolkodott.
Elmondta: a legegyszerűbb és leggyorsabb lépés a diplomáciában az elítélés volt. Voltak semleges országok és volt néhány Oroszországhoz közel álló ország, amely támogatta az orosz lépést és az Egyesült Államokat, valamint a NATO-t tették felelőssé. Ugyanakkor nagyon sokan vannak Ukrajna mellett – emelte ki.
Felhívta a figyelmet a közösségi média nagy szerepére a háborús eseményekről való beszámolásban. Lehet látni azt is, hogy kezd kialakulni egy olyan nemzetközi közösség, amely gyorsan és pontosan tudja elemezni és ellenőrizni az információkat, „korrigálni” a propagandisztikus anyagokat.
Tálas Péter úgy értékelt, „széles akarat mutatkozik arra, hogy a nemzetközi közösség elszigetelje Oroszországot, hogy ily módon büntesse az Ukrajna elleni agresszív fellépését”.
Az igazgató kiemelte: az Európia Unió és a NATO egyetlen országában sem merült fel, hogy fegyveresen beavatkozna. Az EU viszont tett egy „forradalmi” lépést azzal, hogy vállalta: fegyvereket és muníciót finanszíroz az ukránok számára. Ugyanakkor kérdés, hogy el lehet-e egyáltalán juttatni a fegyverzetet Ukrajnába, s ha igen, kitart-e addig az ukrán ellenállás – jegyezte meg.
Tálas Péter kiemelte: látványosan változik Európa politikája, Oroszországhoz való viszonya. Soha korábban nem látott egységet mutat az EU és a NATO – mondta.
Fontos veszélynek nevezte ugyanakkor, hogy az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés, a háború visszakerül-e a politikába. Ha igen, annak Európa keleti határvidékének országai „fogják meginni a levét”.
Rácz András részletesen ismertette az orosz hadművelet eddigi lépéseit, s úgy értékelt, Kijev környékén és a déli fronton súlyos a helyzet, és nem úgy tűnik, hogy ez a közeljövőben gyorsan fog javulni. A szakértő szerint gyors, villámháborús győzelem, „átütő” orosz siker már biztos nem lesz.
A fő front az óriási területű, agglomerációval együtt 3,5 millió lakosú Kijev. Most arra törekednek az orosz erők, hogy lezárják a várost. Ennek célja az ostromon túl, hogy a beszorult civil lakosság „szenvedésén keresztül” nyomást gyakoroljanak az ukrán vezetésre, kikényszerítsék a rezsimváltást.
Rácz András szerint azzal együtt, hogy Ukrajna a kezdeti orosz villámháborús próbálkozásokat visszaverte, hatékonyan ellenállt. A tény ugyanakkor az, hogy az ukrán erők minden fronton szorulnak vissza, területeket veszítenek és egyre több veszteséget szenvednek el.
Olyan mértékű az orosz fölény, hogy nem látszik, ennek Ukrajna tartósan ellen tudna állni. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – Oroszország még a határon felvonultatott haditechnikából sem vetette be mindet és ezen felül még további tartalékokat is be tud vonni a küzdelembe, de Ukrajna nem.
A szakértő szerint a kérdés, hogy mikor, milyen véget ér a háború és mi lesz utána. Egyfelől várható, hogy a háború következményei miatt – például még súlyosabb menekültválság, éhezés – az EU és az Egyesült Államok további szankciókkal sújtja Oroszországot. Ennek kapcsán kérdés, hogyan reagál nemcsak Vlagyimir Putyin, hanem az orosz elit.
Komoly veszteségek érik az orosz elitet és kérdés, hogy mennyire maradnak lojálisak, nem gondolják-e majd úgy, hogy „Putyin nem annyira a megoldás, mint a probléma része” – fogalmazott Rácz András.
Deák András kiemelte: soha ekkora méretű pénzügyi szankciókat még nem rendeltek el. Ez még nem kényszeríti az oroszokat hadigazdálkodásra, de biztosan elég arra, hogy komoly pénzügyi pánikot okozzon. A normális kereskedelmi, üzleti működés fundamentumai megmaradnak, de veszélybe kerülnek a bankbetétek, magas lesz az infláció.
Ezek miatt kényszerintézkedéseket kell majd hozni, s ez a cégeket, az orosz társadalmat is érinteni fogja – emelte ki a szakértő.
Csiki Varga Tamás kitért arra is, hogy az események miatt Európában energetikailag is „újra kell hangolni”, lazítani kell az orosz függőségen.
A szakértő fontosnak nevezte, hogy a NATO már 2014 óta hatékonyan dolgozott a reagáló, elrettentő képessége megerősítésén Kelet-Közép-Európában. Az is kiemelendő, hogy a NATO nyílt kommunikációt folytatott, szűkítve az orosz dezinformációs lehetőségeket. Továbbá a mozgósítás óta és a műveletek idején is folyamatosan megosztja hírszerzési információit Ukrajnával.
Emellett megkezdődtek a fegyverszállítások és aktiválták a NATO gyorsreagálású erőit. Csiki Varga Tamás örömét fejezte ki, hogy a NATO „nem ült fel” az orosz nukleáris fenyegetésnek, úgy vélekedett: ez csak nyomásgyakorlási eszköz, nincs mögötte támadó szándék.
Jójárt Krisztián szerint az oroszok alulértékelték az ukrán ellenállás mértékét. Valószínűleg „torz” információval rendelkeztek az ukrán haderőről és a társadalmi, politikai helyzetről – tette hozzá.
Úgy értékelt: a polgári célpontok pusztításával azt akarják elérni, hogy maga az ukrán lakosság kényszerítse ki a rezsimváltást. Nagyok az orosz veszteségek, de annak többszöröse az ukrán veszteség.
Jójárt Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna a jövőben törékeny állam marad, és felmerül a kérdés, ki építi majd újjá. Ez évtizedekre szóló problémát fog jelenteni – mondta.
MTI
