Ha választanom kellene valamilyen fűtési módot, nem is menne olyan egyszerűen. Árak fel, árak le, újabb technológiák… A hallottak alapján most a hőszivattyú lehet a nyerő.
Valamikor réges-régen, ha arról volt szó, hogy valamihez villamos energia kell, ami meleget ad, az nagyívben kerülendő. Villanyóránk forgási sebessége is véges, de legalábbis nem szeretnénk, ha elszédülne.
Aztán történt valami, amire nem nagyon számítottunk.
Tanultuk, hogy az energia nem vész el csak átalakul, azaz mindenhol ott van, csak használni kellene, de ez nem rajtunk múlik. Szóval megjelentek a led világító testek és rádöbbentünk, hogy lehet tized akkora fogyasztással ugyanakkora teljesítmény. Az első aksis telefonom 2 óráig sem bírta, ma meg repülőt üzemeltetnek akkumulátorral.
Na de térjünk vissza a fűtésre.
Az első elektromos áramot használó klímák nem voltak éppen pénztárca kímélők. Kizárólag a nagy melegben pár fokos hűtésre vásároltuk. Melegíteni csak akkor használtuk, ha nem bírta a távfűtés a nagy fagyokat, vagy kifeküdt a kazán. A klímák aztán egyre energia takarékosabbak lettek, de kizárólagos fűtésre általuk azért még nem sokan gondoltunk. A fejlődést viszonylag lassan hajtotta a környezet (klíma) védelem, de…
… aztán megint történt valami; felszökött a kőolaj és a gáz ára.
Annyi a kazánnak (legalábbis a gázzal esetleg olajjal működőnek). Nyert a villamos energia, mert annak jó részét más anyagokkal is elő lehet állítani, illetve a villamosenergiával működő eszközök hatékonysága elég magas szintre ért.
Vagyis most mindenki klímát keres. Vagy mégsem!?
Már egyre többen hallottunk a hőszivattyúról, de eleinte nem akartuk elhinni, hogy sokkal jobb mint a hagyományos klíma. Nem mennék bele a működési elvébe, a lényeg, hogy bizonyos folyadékok alacsony hőfokon gőzzé válnak, ami nagyobb nyomáson meg forróvá.
Az sem elhanyagolandó, hogy a 0 celsius fok nekünk ugyan hideg, de még igen nagy energiája van, azt csak -273,15°C -nál (0 Kelvin) veszíti el.
Igen, a hőszivattyú egy kifordított hűtőszekrény.
A klímától leginkább abban különbözik, hogy nem közvetlenül a légteret fűti, hanem egy közvetítő közeget, ami lehet a radiátorban a víz is.
Persze a legfontosabb mégiscsak az, hogy a hőszivattyú az energia nagy részét a környezetéből vonja ki és azt hasznosítja villamos energia segítségével. 25 % villamos energia, 75 % környezeti energia. A hőszivattyú ha kell hűt, ha kell fűt, ha kell vizet melegít. Jól hangzik.
Nagyon is érdemes kicsit utánanézni, megtudni hova mekkora, mennyiért.
Nem véletlen, hogy a komolyabb ipari beruházások esetében már szinte kizárólag ez jöhet csak szóba. Nemsokára lakásoknál is.
