Így változik az ápolási díj - Tudj meg mindent a GYOD-ról!

Így változik az ápolási díj – Tudj meg mindent a GYOD-ról!

Az idei évtől bővülnek és emelkednek az ápolási díjak – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

 

    Rétvári Bence közölte, a kormány idén januártól – új kategóriaként – a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápolók számára bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amelynek összege havi bruttó 100 ezer forint és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható.

Ezt az új juttatást a járási hivatalok állapítják meg január 15-ig, és február 5-én folyósítják először a mintegy 17 ezer család számára – tette hozzá. A gyod összege 2022-ig folyamatosan emelkedni fog, és eléri majd az akkori minimálbér szintjét – emelte ki Rétvári Bence.

 

Így változik az ápolási díj - Tudj meg mindent a GYOD-ról!

Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy január 1-jével minden egyéb ápolási díj összege is emelkedik; a növekedés az idén 15 százalékos, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 5-5-5 százalékos lesz, ami 30 százalékos emelkedést jelent összességében.

Megemlítette azt is, hogy az elmúlt években az alap- és emelt összegű otthonápolási díj mellé bevezettek egy kiemelt kategóriát, amely azoknak a családoknak segített leginkább, ahol súlyos állapotú, önellátásra képtelen gyermeket nevelnek. Ebben a kategóriában 58 százalékos emelés történt.

Emellett fontos intézkedés volt az is – mondta -, hogy 50 ezer forintos nyugdíjkiegészítést állapítottak meg azoknak, akik legalább húsz évig a gyermeküket otthon ápolták, és az emelt vagy kiemelt összegű ápolási díjra voltak jogosultak. Esetükben szolgálati időnek számít az ápolási díjra való jogosultság.

Rétvári Bence közölte, hogy az intézkedések bevezetése előtt a kormány széles körben egyeztetett az érdekvédelmi szervezetekkel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ápolási díj témája a “politikai térbe” is bekerült, hiszen az ellenzék pártok és képviselőik sokszor demonstráltak a díjak emelése mellett.

Azonban, amikor ezekről szavazni kellett volna a parlamentben, azt az ellenzék nem tette meg – mondta az államtitkár.
Ebből is látszik, hogy az ellenzék számára valójában ebben a kérdésben sem a díj(ak) emelése volt a fontos, hanem a “politikai jelenetkeltés” – fogalmazott az Emmi államtitkára.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok miért nem mentek el a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésre, Rétvári Bence azt mondta, az ellenzék szándéka továbbra is a botránykeltés, amihez a kormánypártok nem kívánnak asszisztálni.

Úgy vélte, az ellenzék nem tudja elfogadni, hogy elvesztette a tavalyi országgyűlési választást.

+ információ:

ÖNELLÁTÁSRA képtelen gyermek ha legalább 8 pontot kap:

 

 

Aki ápolási díjban részesült 2018 évben gyermeke után, automatikusan megkapja 2019.december 31-ig a Gyod-ot, viszont évközben felülvizsgálják, elsőként azokat, akik alap összegű ápolási díjat kaptak. 8 pontot el kell érni, hogy 2020-tól megmaradjon a Gyod-ra való jogosultság. Aki nem éri el a 8 pontot az nagy valószínűséggel visszakerül alapösszegű ápolási díjra, de ez csak tipp, nem találtam róla információt!

1. melléklet a 303/2018. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„1. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez

AZ ÁPOLÁSI DÍJRA, ILLETVE A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSBAN ELVÉGZENDŐ SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT SZEMPONTJAI ÉS PONTOZÁSI RENDSZERE

1. Értékelési szempont- és pontozási rendszer (a 2–7., valamint a 9. sor minden esetben kitöltendő, a 8. sor csak a gyermekek otthongondozási díjával összefüggésben elvégzett vizsgálat esetében töltendő ki!)

1. ÉTKEZÉS

0: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik

1: felszolgálást igényel, de önállóan étkezik

2: felszolgálást és evőeszköz tisztításához segítséget igényel

3: felszolgálás és elfogyasztáshoz részbeni segítséget igényel

4: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához

2. ÖLTÖZKÖDÉS

0: nem igényel segítséget

1: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásához segítséget igényel

2: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget

3: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, megfelelő öltözet kiválasztásában

4: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul

3. TISZTÁLKODÁS (SZEMÉLYI HIGIÉNÉ BIZTOSÍTÁSA)

0: szükségleteit felmérve önállóan végzi

1: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel

2: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak segítséggel tud

3: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel

4: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes

4. WC HASZNÁLAT

0: önálló a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja

1: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés feladatokban ellenőrizni kell

2: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés feladatokban segíteni kell

3: segítséget igényel a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzéséhez

4: segítséggel sem képes a WC használatra, öltözködésre, higiénés feladatok elvégzésére

5. KONTINENCIA

0: vizeletét, székletét tartani képes

1: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés feladatait

2: pelenkacserében, öltözködésben, illetve higiénés feladatokban alkalmanként segítséget igényel

3: rendszeres segítséget igényel pelenkacserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében

4: teljes ellátásra szorul

6. LAKÁSON BELÜLI KÖZLEKEDÉS

0: önállóan

1: segédeszköz önálló használatával

2: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel

3: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel

4: nem képes

7. KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY LÁTOGATÁSA

0: önállóan

1: közlekedésben kíséretet igényel

2: intézménylátogatás esetenkénti felügyeletet igényel

3: intézménylátogatás csak folyamatos felügyelettel biztosítható

4: nem képes

2.1. Szempontok az értékeléshez:

2.1.1. A fenti tevékenységek ellátására való képesség értékelése során az ápolt személynek vagy

ápolt gyermeknek csakis a betegségéből, fogyatékosságából eredő funkcióvesztés értékelhető,

az életkorból adódó funkcióhiány nem.

2.1.2. Gyermekek otthongondozási díjával összefüggésben végzett vizsgálat esetén az ápolt gyermek

önellátásra képtelensége akkor áll fenn, ha az ápolt gyermek legalább 8 pontot kap.

2.1.3. Ápolási díjjal összefüggésben végzett vizsgálat esetén

2.1.3.1. gondozási szükséglet nem áll fenn, ha az ápolt személy a legfeljebb 5 pontot kap,

2.1.3.2. alap gondozási szükséglet akkor áll fenn, ha az ápolt személy legalább 6, de legfeljebb

9 pontot kap,

2.1.3.3. fokozott ápolási szükséglet akkor áll fenn, ha az ápolt személy legalább 10 pontot kap.

3. A vizsgálatot végző megjegyzése:

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. A szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat

4.1. pontos megnevezése

4.2. kelte

4.3. megállapításai.”

20. § (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza

a) az Szt. 18/A. § a)–c) és h) pontja szerinti adatokat,

b) az ápolást végző személy és az ápolt gyermek közti rokoni kapcsolatra vonatkozó adatot,

c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ellátást az önellátásra képtelen ápolt gyermek súlyos fogyatékosságára,

vagy tartós betegségére figyelemmel igénylik-e,

d) nyilatkozatot az önellátásra való képesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzése szükségességének tudomásulvételéről, a keresőtevékenység folytatásáról, a kérelmező tanulói vagy hallgatói jogviszonyának fennállásáról,

e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező részesül-e más rendszeres pénzellátásban, és hogy ilyen ellátás részére történő megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,

f) nyilatkozatot arról, hogy azon gyermek után, akire tekintettel gyermekek otthongondozási díját igényli, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy a gyermekgondozási támogatások valamelyikében részesül-e,

g) nyilatkozatot arról, hogy az ápolási tevékenységet a saját vagy az ápolt személy lakcímén végzi-e,

h) az ápolt gyermek köznevelési intézményben, illetve bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezésével kapcsolatos adatot,

i) ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot nem szülő kérelmezi, a gyermek ápolása révén korábban az ellátásban részesült szülőt azonosító adatot és az arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező a jogosultságát mely tény fennállására alapozza,

j) az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nyilatkozatát annak egyetértő tudomásulvételéről, hogy az otthoni ápolási, gondozási tevékenységet végző személy a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapítása iránt kérelmet nyújtott be.

(2) Ha a kérelmet az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

(3) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelemhez mellékelni kell

a) hat év alatti ápolt gyermek esetén a 21. § (8) bekezdése szerinti szakorvosi véleményt az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,

b) hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt:

Háziorvos) igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és

c) az Szt. 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetőjének igazolását.

(4) A háziorvos a (3) bekezdés b) pontjában foglalt igazolást

a) a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,

b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,

c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy

d) a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján állítja ki.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti háziorvosi igazolást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A háziorvosi igazolás tartalmazza az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot, az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát, az igazolás kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait és a háziorvos azonosítására szolgáló adatot. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(6) Nem kell mellékelni a kérelemhez a háziorvos (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolását, ha az ápolt gyermeknek

a) fogyatékossági támogatásra,

b) vakok személyi járadékára vagy

c) rokkantsági járadékra

való jogosultsága áll fenn.

(7) Az intézmény vezetőjének a (3) bekezdés c) pontja szerinti igazolását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. Az igazolás tartalmazza az ápolt gyermek, illetve személy azonosítására szolgáló adatot, az általa igénybe vett intézményi ellátás típusát, az intézmény azonosító adatait, az intézmény látogatásának időtartamára és az intézményi ellátás igénybe vételéhez a szülő, illetve az ápolást végző személy részéről szükséges személyes közreműködés mértékére vonatkozó adatot.

A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

21. § (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem alapján indult eljárásban a gyermek önellátási képességét vizsgálni kell. A (8) bekezdésben foglaltak kivételével az önellátási képesség mértékének megállapítására irányuló vizsgálatot legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el.

(2) Az Szt. 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában önellátásra képtelen a gyermek, ha

a) az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakértő szakmai véleménye, vagy

b) a (8) bekezdés szerinti szakorvosi szakmai vélemény ezt igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző személy az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább öt nappal megelőzően értesíti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző személy az önellátásra való képesség hiányának tényét az ápolás helyszínén végzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva állapítja meg és az erről szóló szakmai véleményét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon küldi meg a járási hivatalnak. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.

(5) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény tartalmazza

a) az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot,

b) hat év alatti ápolt gyermek esetén annak igazolását, hogy az ápolt gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved,

c) hat év alatti ápolt gyermek esetén a szakmai vélemény szerinti diagnózist és annak BNO kódját,

d) hat év alatti ápolt gyermek esetén az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát,

e) a szakmai vélemény kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait, a helyszíni vizsgálat adatait, a helyszíni vizsgálatot végző személy azonosítására szolgáló adatot,

f) az 1. mellékletben meghatározott szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait, pontszámait és az értékelést, továbbá a vizsgálattal kapcsolatos megjegyzéseket,

g) az arra vonatkozóan tett megállapítást, hogy a szakmai vélemény alapján az ápolt gyermek tekintetében a súlyos fogyatékosságból vagy tartós betegségből adódó önellátásra való képtelenség fennáll-e és milyen indokok alapján,

h) a szakmai vélemény érvényességi idejére vonatkozó adatot és

i) a szakmai vélemény kiállítójának azonosítására szolgáló adatot.

(6) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év.

(7) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást is hatályosnak kell tekinteni.

(8) Hat év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására miniszteri rendelet alapján jogosult szakorvos igazolja az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.

(9) Az Szt. 38. § (4) bekezdése alkalmazásában a (8) bekezdés szerinti szakorvos, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti szakfelügyelő főorvos – a díjazásra vonatkozó szabályok kivételével – szakértőnek minősül.

22. § (1) A házi segítségnyújtás keretében az ápolást végző szülőnek segítség nyújtható, illetve az ápolt gyermek átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

a) az ápolt gyermek egészségi állapota ezt indokolja,

b) akadályoztatása miatt a szülő az ápolási, gondozási tevékenységet nem tudja ellátni.

(2) Az Szt. 39/B. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző szülő több egymást követő napon – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti esetet, továbbá ha az ápolást végző személy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzés során az Flt. 14. § (4) bekezdés

b) pontja szerinti képzési támogatásban részesül – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

23. § (1) Az Szt. 39. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a szülőt az ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a legalább három hónap időtartamban fennálló akadályozottság tényét a háziorvos szakmai vélemény kiállításával igazolja. A szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb egy év.

(2) A háziorvos az (1) bekezdés szerinti szakmai véleményt a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés vagy igazolás alapján állítja ki. A szakmai véleményt a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A szakmai vélemény tartalmazza az akadályozottság tényének megállapítását kérő szülő és az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatokat, annak megállapítását, hogy a szakmai vélemény alapján a szülő az ápolt gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel legalább három hónap időtartamban akadályozottá vált-e, a szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat adatait, valamint a szakmai vélemény érvényességi idejét. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szülőt az ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolják be.

(4) A szülőn kívüli más hozzátartozó a gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránti kérelmet az Szt. 39. §

(1) bekezdése szerinti körülmények bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújthatja be.

24. § (1) Másodfokú hatósági eljárásban a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás, és a 23. § (1) bekezdése szerinti igazolás felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvos vagy szerv végzi.

(2) Másodfokú hatósági eljárásban

a) a gyermek önellátási képességének mértékére vonatkozó, a 21. § (1) bekezdése szerinti állapot fennállására vonatkozó, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott,

b) a 21. § (8) bekezdése szerinti, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott, és

c) a szülő egészségi állapot miatti akadályozottságára vonatkozó, a 23. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat megállapításait a 23. § (2) bekezdése szerinti szakmai véleményre meghatározott adattartalomnak megfelelően kell elkészíteni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére felsőfokú egészségügyi vagy szociális végzettségű, a fogyatékos személyek szociális ellátásában dolgozó, vagy a fogyatékos személyek szociális ellátása témakörben szakvizsgával rendelkező személy kérhető fel.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére a járási hivatal a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost kéri fel.

(5) A (4) bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.”

12. § (1) A Pr. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani.

A kérelemnyomtatvány tartalmazza

a) az Szt. 18/A. § a)–c) és h) pontja szerinti adatokat,

b) az ápolást végző személy és az ápolt személy közti rokoni kapcsolatra vonatkozó adatot,

c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ápolási díj megállapítását milyen jogcímen és milyen feltételek fennállására figyelemmel igénylik,

d) nyilatkozatot az önkiszolgáló képesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzése szükségességének tudomásulvételéről, a keresőtevékenység folytatásáról, a kérelmező tanulói vagy hallgatói jogviszonyának fennállásáról,

e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező részesül-e más rendszeres pénzellátásban, és hogy ilyen ellátás részére történő megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,

f) nyilatkozatot arról, hogy az ápolási tevékenységet a saját vagy az ápolt személy lakcímén végzi-e,

g) az ápolt személy köznevelési intézményben, illetve bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezésével kapcsolatos adatot,

h) nyilatkozatot arról, hogy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága az ápolt személyre tekintettel sem a kérelmezőnek, sem hozzátartozójának nem áll fenn,

i) arra vonatkozó adatot, hogy az ápolt személy a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos, az ápolt személy tekintetében elvégzett komplex minősítés eredményéről kiállított szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával, bizottsági állásfoglalásával, határozatával vagy hatósági bizonyítványával rendelkezik-e,

j) az ápolt személy, illetve törvényes képviselője nyilatkozatát annak egyetértő tudomásulvételéről, hogy az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság megállapítása iránt kérelmet nyújtott be.”

(2) A Pr. 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kérelemhez mellékelni kell

a) az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével a háziorvosnak a 20. § (5) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező igazolását arról, hogy az ápolt személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg,

b) az Szt. 42. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetőjének a 20. § (7) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező igazolását.”

(3) A Pr. 25. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A háziorvos az (1a) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást

a) a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,

b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,

c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy

d) a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján állítja ki.

(3) Nem kell csatolni a kérelemhez a háziorvos (1a) bekezdés a) pontja szerinti igazolását, ha az ápolt személynek

a) fogyatékossági támogatásra vagy

b) vakok személyi járadékára

való jogosultsága áll fenn.”

13. § A Pr. a következő 25/B. §-sal egészül ki:

„25/B. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban – az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével – az ápolt személy ápolási, gondozási szükségletét vizsgálni kell.

(2) Az Szt. 41. § (1) bekezdése, valamint 43/A. §-a szerinti ápolási, gondozási szükségletet a 26. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személy szakvéleménye igazolja.”

14. § (1) A Pr. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 25/B. § szerinti vizsgálatot legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el.”

(2) A Pr. 26. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsgálatot végző személy az állandó és tartós ápolási, gondozási szükséglet fennállásának, illetve a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot fennállásának tényét az ápolás helyszínén az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva állapítja meg. A vizsgálatot végző személy a szakmai véleményét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon küldi meg a járási hivatalnak. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(3) A (3) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év. A szakmai vélemény hatálya alatt

a háziorvosi igazolást is hatályosnak kell tekinteni.”

(3) A Pr. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés szerinti szakmai vélemény tartalmazza

a) az ápolt személy azonosítására szolgáló adatot,

b) a szakmai vélemény kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait, a helyszíni vizsgálat adatait, a helyszíni vizsgálatot végző személy azonosítására szolgáló adatot,

c) az 1. mellékletben meghatározott szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait, pontszámait és az értékelést, továbbá a vizsgálattal kapcsolatos megjegyzéseket,

d) az arra vonatkozóan tett megállapítást, hogy a szakmai vélemény alapján az ápolt személy tekintetében az állandó és tartós ápolási, gondozási igény vagy a fokozott ápolási igény fennáll-e és milyen indokok alapján,

e) a szakmai vélemény érvényességi idejére vonatkozó adatot, és

f) a szakmai vélemény kiállítójának azonosítására szolgáló adatot.”

15. § A Pr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Másodfokú hatósági eljárásban a 25. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti igazolás felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvos vagy szerv végzi.

(2) Másodfokú hatósági eljárásban a 25/B. § szerinti állapot fennállására vonatkozó vizsgálat megállapításait a 26. §

(5) bekezdésében meghatározott adattartalomnak megfelelően, az 1. mellékletben meghatározott értékelési

szempont- és pontozási rendszer alapján kell elkészíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti szakmai vélemény elkészítésére felsőfokú egészségügyi vagy szociális végzettségű, a fogyatékos személyek szociális ellátásában dolgozó, vagy a fogyatékos személyek szociális ellátása témakörben szakvizsgával rendelkező személy kérhető .

Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY 213.szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. december 27., 303/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800303.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

*******************************************************

38. § (1) Gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: szülő), aki a) a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekéről (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: gyermek), vagy b) a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában súlyos fogyatékossága áll fenn a gyermeknek, ha megfelel a 41. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltaknak. (3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában tartósan beteg a gyermek, ha egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul. (4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában önellátásra képtelen a gyermek, ha a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő e tényt, az ott meghatározott feltételek alapján, szakvéleményben megállapítja. (5) Egy szülő számára egyidejűleg csak egy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság állapítható meg. A 39/A. § (2) bekezdésében az ellátás összege tekintetében meghatározott kedvezmény igénybevétele céljából a szülő kérheti, hogy a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülését a járási hivatal több gyermekre figyelemmel is vizsgálja. (6) Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő számára állapítható meg a gyermekek otthongondozási díja. 39. § (1) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság – a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülése esetén – a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója számára is megállapítható, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált. (2) A szülő egészségi állapotára figyelemmel fennálló akadályozottság tényét és várható időtartamát 5 a járási hivatal a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye alapján állapítja meg. (3) Az e § alapján megállapított ellátásra a 39/A. és 39/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. 39/A. § (1) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben 100 000 forint. A 2019. évet követően a gyermekek otthongondozási díjának havi összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (2) Ha a szülő a 38. § (5) bekezdésben lefolytatott vizsgálat alapján több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára – e feltételek fennállásának időtartama alatt – az (1) bekezdésben foglalt havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani. (3) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban – ide nem értve a 39/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, továbbá a szülő részére folyósított csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást – részesülő jogosult esetén az (1) vagy (2) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. (4) A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. A gyermekek otthongondozási díjában részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. 39/B. § (1) Nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő, ha a) a gyermek két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg, ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a 6 felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az szülő rendszeres közreműködésével valósítható meg; b) – a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével – rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díjának összegét, ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet a gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak; c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója; d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. (2) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az otthon gondozott gyermek már nem tekinthető önellátásra képtelennek, b) az ápolást, gondozást végző szülő a kötelezettségét nem teljesíti, c) az otthon gondozott gyermek meghal, d) az ápolást, gondozást végző szülő vagy az otthon gondozott gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) az (1) bekezdésben meghatározott valamelyik jogosultságot kizáró körülmény következik be, f) azt az ápolást, gondozást végző szülő kérte, g) az ápolást, gondozást végző szülő a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (4) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (5) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság továbbra is fennáll, ha a szülő a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül, b) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a gyermekek 7 otthongondozási díjára volt jogosult, és c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a gyermekek otthongondozási díjára, illetve a 41. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága együttesen összeszámítva legalább tíz évig fennállt. (6) Ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság a (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre, a döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül ismételten nem állapítható meg. 39/C. § (1) A járási hivatal a 38. § (4) bekezdésében, illetve a 39. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából – ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik – a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát. (2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért 2019. évben esetenként a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottaknak megfelelő összegű szakértői díjat fizet. (3) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság – ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik – a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról, szükség esetén új szakvélemény beszerzéséről. (4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.” 13. § (1) Az Szt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], továbbá az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott személy, ha a) állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, és b) az a) pont szerinti ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.” 8 (2) Az Szt. 41. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni azt is, aki a) elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének, vagy b) a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként háztartásában ellátott, a kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesülő, és vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek a gondozását, ápolását végzi. (1b) Az (1a) bekezdés b) pontja alkalmazásában nevelőszülőnek minősül az ott meghatározott személyre tekintettel a) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló, illetve b) 2014. január 1-je előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt személy.” (3) Az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés alkalmazása során] „b) tartósan beteg az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul, és” (4) Az Szt. 41. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés alkalmazása során] „c) állandó és tartós ápolásra, gondozásra szorul az a személy, akiről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye ezt megállapítja.” (5) Az Szt. 41. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) A járási hivatal a (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából – ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik – a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát. (5) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért 2019. évben esetenként a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottaknak megfelelő összegű szakértői díjat fizet. (6) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság – ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik – a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik a (3) bekezdés c) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról, szükség esetén új szakvélemény beszerzéséről.

http://www.parlament.hu/irom41/03623/03623.pdf

***************************************

Forrás: https://ado.hu/tb-nyugdij/apolasi-dij-kerdesek-es-valaszok-az-allamtitkartol/

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár politikusi Facebook-oldalán osztotta meg a megemelt ápolási díjjal összefüggő tudnivalókat, kérdések és válaszok formájában. -Mi az új támogatási forma, a GYOD?

A Gyermekek Otthongondozási Díja, amely azoknak a szülőknek jár 2019. január 1-jétől, akik az önellátásra képtelen gyermeküket ápolják otthon (azaz a jelenlegi alap, emelt vagy kiemelt ápolási díjra jogosultak gyermekük után).

-Mekkora lesz a GYOD összege? A Gyermekek Otthongondozási Díja havi 100 ezer forint. Az a cél, hogy 2022-re, három lépésben a díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét.

-A Gyermekek Otthongondozási díja bruttó vagy nettó összegben értendő? A GYOD összege bruttó 100 ezer forint, de – ahogy most az ápolási díjnál – csak nyugdíjjárulékot kell fizetni utána, ami 10%.

-A 18 éven felüli gyermekek után is jár a GYOD? A GYOD egészen addig jár, életkortól függetlenül, amíg a gondozott ápolásra szorul, és a szülő gondoskodik róla.

-Több beteg gyermek esetén mekkora a GYOD összege? A GYOD összege több ápolásra szoruló gyermek esetén másfélszeres.

-Mennyivel nő az ápolási díj összege azokban a családokban, ahol nem a gyermek jogán kapják a támogatást? Ebben az esetben a jelenlegi ápolási díjat 2019. január 1-jétől 15 százalékkal emeljük, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további 5-5-5 százalékkal lesz magasabb a díj összege.

 

Forrás: MTI, ITT és Otthoni ápolás /Ápolási díj Facebook csoportja

 

 

Post Author: FreeMix

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.