A stressz elkerülhetetlen része az életnek, de ha túlzott mértékűvé válik, akkor egészségkárosító is lehet.
A legfontosabb, hogy felismerd a jeleket, és szükség esetén kérj segítséget szakembertől. Amikor stresszes vagy, szervezeted hormonok kiválasztásával készül fel. Kétféle reakció lehet ebben az esetben. „harcolj vagy menekülj”. Ez a stressz szituáció felgyorsíthatja a szívverést, gyorsabb légzést okoz és tonizálhatja az izmokat, hogy felkészüljenek a „harcolj vagy menekülj” pillanatra.
Ha azonban a stresszhelyzet elmúlik, a tested visszatér normál állapotába, ezek a negatív érzések pedig gyorsan elmúlnak. Bár némi stressz szükséges ahhoz, hogy a szervezet megvédje magát például a ragadozóktól vagy hogy elkerüld a veszélyt, a krónikus stressz káros hatással lehet a testre és az elmére.
Ez ugyanis olyan érzelmi és fizikai problémákhoz vezethet, amelyeket nehéz, hosszadalmas vagy szélsőséges esetben lehetetlen megoldani.
Ha a szervezet rendkívüli stressznek van kitéve, átmenetileg elnyomhatja az étvágyat.
Ez akkor történik, amikor az idegrendszer üzenetet küld a mellékveséknek, hogy szabadítsák fel az adrenalint. Egy olyan hormont, amely segít kiváltani a küzdj vagy menekülj reakciót, és emiatt átmenetileg abbahagyod az evést. A stressz enyhülése után újra éhesnek kell lenned. Ha azonban továbbra is szenvedsz a stressztől, ez a hormon felhalmozódhat, és negatívan befolyásolhatja az étvágyat és az energiaszintet.
Az étvágytalanság bizonyos gyógyszerek gyakori mellékhatása is lehet, különösen a depresszió és a migrén kezelésére használtak esetében. Ez egy krónikus betegség része is lehet, vagy hormonális változások esetleg rákkezelés eredménye. Tehát nem minden esetben jelenti azt, hogy tartós stressznek vagy kitéve. Mindig utána kell járni a kiváltó okoknak, a háttérnek.
Stressz esetén a szervezeted olyan anyagokat bocsát ki, amelyek átmenetileg elnyomják az étvágyat.
Ezt harc vagy menekülés válasznak nevezik, és csak nagyon rövid ideig tart. A stresszt azonban le kell oldani, mielőtt az étvágy visszatér. A hosszan tartó feszültség ugyanis kortizolt szabadít fel, egy hormont, amely fokozza az éhségérzetet. Ha a kortizolszint hosszú ideig emelkedik, étkezési sóvárgás alakulhat ki, ami túlevéshez vezethet. Ez növelheti a súlygyarapodás és az egészségügyi problémák, például a szívbetegség és a rák kockázatát.
A stressz gyakran reakció a folyamatban lévő dolgokra, például egy vizsgára vagy a munka és az otthoni élet zsonglőrködésére kisgyermekekkel. Azonban amint ez véget ér, a szervezet stresszhormonjai helyreállnak, és úgy érzed, hogy visszatértél a normális, kiegyensúlyozott életbe.
Ha azonban a szorongást nem kezelik, az súlyos mentális egészségügyi problémává fejlődhet.
Generalizált szorongásos zavarhoz (GAD), pánikbetegséghez, szociális szorongáshoz, fóbiához vagy poszttraumás stressz zavarhoz vezethet. A pánikbetegség olyan mentális egészségi állapot, amely gyakori, heves félelmeket és félelmeket okoz, amelyet szapora légzés, mellkasi fájdalom vagy szapora szívverés (palpitáció) kísér. Ettől úgy érzik az érintettek, hogy mindjárt meghalnak vagy szívrohamot kapnak. Ez egy gyakori betegség, amely gyakran társul depresszióval vagy más szorongásos rendellenességekkel.
Ha azt érzed túlzott, vagy tartós stressznek vagy kitéve, gyakran szorongsz, akkor érdemes szakember segítségét kérni. A terapeuta tanácsot és támogatást nyújthat, hogy segítsen megtalálni a problémák gyökerét és ezáltal a megoldást is.
Miklós Edit
Facebook oldal: FreeMix>>>
kép: Stock képek
